Mihail Lermontov
Imádság
Ha sorsom néha megtapos
s bú fogja szívem át,
elmondok egy csodálatos
igéjű mély imát.
Megnyugtató, áldott varázs
árad belőle rám,
s gyógyít a szent vigasztalás,
míg mondogatja szám.
S egyszerre nem fáj semmi sem,
gond és bú nem sebez,
sírok, hiszek s nehéz szívem
oly könnyű, könnyű lesz.
(Áprily lajos fordítása)
Szia Drága
Kívánok nagyon szép estét, és
Hetet, még ha egy szomorú napnak is
nézünk elé. Szeretettel ölellek: Zsóka
|
Szia Drága.Kívánok szép álmokat,kellemes hetet.puszi.Luna
|
Nagyon hosszú volt ez a hét és nekem elég rosszul telt.
Aki köztisztviselő, tudja miről beszélek...
Remélem Neked szép volt és az egynapos hétvége mégszebb lesz!
Szeretettel: semilin |
 Luna.
|
|
Levél az ápolónőhöz
Lát engem nővérke?
Amikor rám néz azt gondolja:
mogorva öregasszony, lassú,
mindenben bizonytalan, zavart tekintetű,
aki mindent lepecsétel amikor eszik,
nem felel, amikor maga elégedetlenkedik,
aki nem veszi észre, hogy
fogytán a kedve, ereje.
Olyan, mintha nem tudná mit csinál,
minden lépcső magas neki,
és nem látja, hová-merre tart.
Aki akarat nélkül tűri,
hogy mindent, más csináljon vele,
etessék, fürdessék és egyebek.
Ilyennek lát?
Nyissa ki a szemét, nővérke, nézzen rám.
Szeretném elmesélni, ki vagyok én,
aki itt csendben ül, akkor eszik és iszik,
mikor maga nővérke, úgy akarja.
Nézzen rám!
Tizéves kislány vagyok,
akit a szülei úgy szeretnek!
Tizenhatéves, csinos lány,
aki arról álmodik, hogy majd egy férfié lesz ...
Húszéves menyasszony, akinek szíve meglódul
a gondolatra is, hogy hamarosan hűséget
esküszik, s azt be is tartja.
Huszonötéves: kisbabája van,
Harmincas: gyerekei cseperednek, önállósodnak.
Negyvenes: gyerekei felnőttek,
kirepültek a házból.
Itt a férjem, még mindig örülünk egymásnak.
Ötvenéves koromban? Jönnek az unokák,
kitöltik napjainkat,
gyerekzsivajtól hangos a ház,
újból vannak gyerekeink,
a szerelmemnek és nekem.
Sötét napok közelítettek,
meghalt a férjem.
Jövőm a magány, a szomorúság.
Az enyéim saját gondjukkal-bajukkal vivódnak,
az emlékeimnek élek és a szeretet van velem.
Az ember elszürkül, ha öreg és beteg,
kicsit tán ütődöttnek is látszik.
De hát egy öreg asszony vagyok,
bája tűnt és ereje fogyott.
Ebben a testben mégis
egy fiatal lány lakik!
Emlékszem örömeimre.
Emlékszem fájdalmaimra!
Szeretem és újra átélem az életem,
mely olyan gyorsan elröpült.
Elfogadom a hideg tényt,
hogy semmivel sem tudok szembeszállni.
Ha felnyílna a szeme nővérke, sosem
csak egy mogorva öregasszonynak látna.
Jöjjön közelebb hozzám, nézzen rám!
Ezt a verset egy idős asszony irta, aki hosszú évekig Skóciában egy öregek otthonában élt. A növérek, az ápolók, de még az orvosok is zavartnak tartották. Halála után találták meg ezeket a sorokat.
Drága Pikikee!
Legyen nagyon szép napod, sok szeretettel gondolok Rád, puszillak: Sissi |
Sok-sok vidámságot kívánok erre a hétre is!
Szeretettel: semilin |
Egy mosoly nem kerül semmibe,
és nagyot visz véghez.
Gazdagabbá teszi azt
,aki kapja, és aki adja nem lesz szegényebb.
Csak egy pillanatig tart,
de az emléke olykor örökké él.
Senki sem elég gazdag ahhoz,
hogy nélkülözni tudná,
és senki sem olyan szegény
,hogy ne tudná adni,
A barátság érezhető jele
.A mosoly nyugalmat ad
a fáradt embernek.
Bátorságot önt a csüggedőbe
Ha valamikor találkozol valakivel,
aki nem adja meg neked a megérdemelt mosolyt
,légy nagylelkű és ajándékozd meg te őt a mosolyoddal.
Mert senkinek sincs akkora szüksége
egy mosolyra, mint aki nem tud
mosolyogni másra.
SOK PUSZI.agikacska1.
|
[707-688] [687-668] [667-648] [647-628] [627-608] [607-588] [587-568] [567-548] [547-528] [527-508] [507-488] [487-468] [467-448] [447-428] [427-408] [407-388] [387-368] [367-348] [347-328] [327-308] [307-288] [287-268] [267-248] [247-228] [227-208] [207-188] [187-168] [167-148] [147-128] [127-108] [107-88] [87-68] [67-48] [47-28] [27-8] [7-1] [Archívum]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Új bejegyzés
Frissítés
