A legfontosabb adóváltozások 2008-ban

Az ingatlanokkal kapcsolatos szabályok 

Az ingatlanok értékesítésével kapcsolatban lényeges változás, hogy megszűnik az úgynevezett lakásszerzési kedvezmény.

Eddig, ha a lakás eladásából származó jövedelmünket hatvan hónapon belül lakáscélra fordítottuk, azaz másik lakást vettünk magunknak vagy közeli hozzátartozónknak, újat építettünk, vagy növeltük az alapterületet, visszakaptuk a megfizetett adót.

Ezentúl azonban csak akkor látjuk viszont az általunk lerótt adót, ha az APEH - jövedelmi, szociális helyzetünket mérlegelve - rábólint. Egyetlen kivétel ez alól, ha idősek otthonában vagy fogyatékosok lakóotthonában vásárolunk helyet magunknak vagy hozzátartozónknak. Ez esetben nem kell befizetnünk az adót, vagy ha befizettük, automatikusan visszakapjuk. Némileg árnyalja a képet, hogy az eladásokhoz kapcsolódó adókötelezettség ezentúl nem 15, hanem öt év után szűnik meg.

A jelenlegi rendelkezések szerint ugyanis akkor nem kell 25 százalékos szja-t fizetnie az eladónak az ebből származó jövedelem után, ha legalább 15 éve tulajdonosa az ingatlannak. A januártól életbe lépő jogszabály szerint azonban elegendő lesz öt évig tartani a lakást a teljes adómentességhez. A szabály értelmében, a lakás értékesítéséből származó jövedelem a szerzés évében és az azt követő első évben még teljes egészében adóköteles. A másodikban az ilyen jövedelem 90, a harmadikban 60, a negyedik évben pedig 30 százaléka után kell lerónunk a változatlanul 25 százalékos adót, míg az ötödikben egyáltalán nem kell fizetnünk.

jön a fordított adózás

Marad a helyi iparűzési adó (HIPA), tekintve, hogy október 11-én született meg az uniós döntés, miszerint az adónem mégsem ellentétes a közösségi joggal. A magyar önkormányzatoknak ezért december 31-ig hatályon kívül kell helyezniük az eddig alkalmazott adókedvezményeket és - mentességeket.

További új rendelkezés, amellyel a jogalkotó hadat üzen a feketegazdaságnak, hogy egyes, ingatlanokhoz kapcsolódó szolgáltatások (így például szerelés, építés) esetén bevezetik az úgynevezett fordított adózást. Ennek lényege, hogy a szolgáltatást nyújtó vállalkozó helyett az azt igénybe vevő vonja le és fizeti be az áfát, a visszaélések elkerülése végett.

Az illetékek terén pozitív változás, hogy üzletág apportja esetén, amennyiben az átruházott eszközök között ingatlan is szerepel, ezentúl mentességet kapunk az illetékfizetési kötelezettség alól is, míg idáig kizárólag adómentességet élvezhettünk. A jövőben feltehetően növekedni fog az ilyen tranzakciók száma, ami könyvelési problémákat okozhat.

Szja: egységes adójóváírás

Ami a személyi jövedelemadót illeti, az adókulcsok (18 és 36 százalék) és az alsó kulcs sávhatára (1 millió 700 ezer forint) nem változik. Egységesül ellenben az adójóváírás rendszere, megszűnik a kiegészítő adójóváírás, feljebb tolják a jogosultsági jövedelemhatárt, így az eddiginél sokkal többen élhetnek vele, s ezzel csökkenthetik a bérük után fizetendő adót.

Konkretizálva: havonta 11 340 forinttal kevesebb adót kell a bérük után fizetnie azoknak, akik évente bruttó 1 millió 250 ezer forintnál kevesebbet keresnek. Akik ennél többet, de legfeljebb 2 millió 762 ezer forint bruttót visznek haza, azok csak a kedvezmény egy részét vehetik igénybe, csökkenő mértékben. Évi 2 millió 762 ezer forint bérjövedelem felett ily módon már egyáltalán nem lehet mérsékelni az adót.

További módosítás, hogy a külföldön is adóztatható kamatjövedelem, árfolyamnyereség esetében az ott megfizetett adó beszámítható a hazaiba, nemzetközi szerződés hiányában azonban legalább öt százalékot be kell fizetni.

Átcsoportosított TB-terhek

A járulékterhek összességében nem változnak, de az alapok között jelentős átcsoportosításokat hajtanak végre. A jelenlegi nyolc százalékos munkáltatói egészségbiztosítási járulék öt százalékra csökken (ebből 0, 5 százalék a pénzbeli és 4, 5 százalék a természetbeni járulék).

Ezzel egyidejűleg a munkaadókat terhelő 21 százalékos nyugdíjbiztosítási járulékfizetési kötelezettség 24 százalékra fog emelkedni. A jelenlegi hét százalékos egyéni egészségbiztosítási járulék pedig hat százalékra csökken januártól (ebből változatlanul négy százalék a természetbeni egészségbiztosítási járulék, míg a pénzbeli járulék két százalékos lesz).

Ami a munkavállalói oldalt illeti, a jelenlegi 8, 5 százalékos egyéni nyugdíjjárulék 9, 5 százalékra emelkedik. (Ebből a magánnyugdíj-pénztári tagdíj változatlanul nyolc százalék, a nyugdíjjárulék pedig 1, 5 százalék). A Nyugdíj és Egészségbiztosítási Alapok közötti átcsoportosítás következményeként a 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást magasabb jövedelemig (kilencmillió forintig) kell fizetni.

Adószám kell az őstermelőknek

Az áfa törvény jövő évi változásai miatt január elsejétől az őstermelőknek is adószámmal kell rendelkezniük, és megszűnik az 500 ezer forintos értékesítésig számított bevétel utáni bizonylat-kiállítási mentesség is. Azoknak az őstermelőknek is regisztráltatniuk kell magukat az APEH-nél, akik eddig még nem rendelkeztek adószámmal, mivel a január 1-jével hatályba lépő új áfa-törvény szerint adóköteles tevékenységet csak adószámmal rendelkező adóalany folytathat.

Kedvező hír a dolgozóknak, hogy év elejétől a munkáltató által adómentesen adható melegétkezési utalvány 10 ezer forintról 12 ezerre, míg a hidegétkezési jegyek értéke ötezerről hatezer forintra növekszik. A jelenleg 20 ezer forintos adómentes iskolakezdési támogatás pedig 700 forinttal lesz több.