ny

A szakképzésről szóló 1993. évi 76. tv. alpján a juttatásokban lényeges változás történt.

"A tanuló pénzbeli juttatása

44. § (1) A tanulószerzõdés alapján a gazdálkodó szervezet a tanuló részére pénzbeli juttatást köteles fizetni.

(2) A tanulószerzõdés alapján a tanuló pénzbeli juttatásának havi mértéke a szakképzési évfolyam elsõ félévében - függetlenül az elméleti, illetõleg a gyakorlati képzési napok számától - a hónap elsõ napján érvényes kötelezõ havi legkisebb munkabér (minimálbér) legalább húsz százaléka. A tanulmányi kötelezettségének eredményesen eleget tett tanuló pénzbeli juttatásának mértékét a szakképzési évfolyam második, illetve további féléveiben - a tanuló tanulmányi elõmenetelének és szorgalmának figyelembevételével - emelni kell. A pénzbeli juttatás összegérõl tájékoztatni kell a tanuló tanulói jogviszonya szerint illetékes szakképzõ iskolát.

(3) A tanuló pénzbeli juttatását utólag, a munkajogi szabályok figyelembevételével kell kifizetni.

45. § (1) A tanulószerzõdés alapján a pénzbeli juttatás a tanulót a (3) bekezdésben foglaltak kivételével a 29. § (3) bekezdésében meghatározott idõponttól kezdve - az oktatási szünet idõtartama alatt is - megilleti.

(2) Ha a tanulószerzõdés a tanév megkezdése után, hónap közben jön létre vagy szûnik meg, akkor a tanulót a pénzbeli juttatás idõarányos része illeti meg.

(3) A tanuló betegsége idejére a társadalombiztosítási jogszabályok szerint táppénzre jogosult.

46. § (1) A tanuló részére járó pénzbeli juttatásából való levonásnak csak jogszabály, végrehajtható határozat, vagy a tanuló hozzájárulása alapján van helye.

(2) Az (1) bekezdés szerinti levonásra a munkabérbõl történõ levonásra vonatkozó szabályok az irányadók.

47. § Jogalap nélküli kifizetés esetén a pénzbeli juttatást a tanulótól a munkajogi szabályok szerint lehet visszakövetelni.”

Jogalap nélküli kifizetés esetén a pénzbeli juttatást a tanulótól a munkajogi szabályok szerint lehet visszakövetelni.(1) A tanulószerzõdés alapján a gazdálkodó szervezet a tanuló részére pénzbeli juttatást köteles fizetni.(1) A tanulószerzõdés alapján a pénzbeli juttatás a tanulót a (3) bekezdésben foglaltak kivételével a 29. § (3) bekezdésében meghatározott idõponttól kezdve - az oktatási szünet idõtartama alatt is - megilleti.(1) A tanuló részére járó pénzbeli juttatásából való levonásnak csak jogszabály, végrehajtható határozat, vagy a tanuló hozzájárulása alapján van helye.Jogalap nélküli kifizetés esetén a pénzbeli juttatást a tanulótól a munkajogi szabályok szerint lehet visszakövetelni.

Összegzésként tehát arról van szó, hogy az érvényes kifizetendő havi legkisebb “ösztöndíj” a szakképzési évfolyam első félévében a minimálbér 20 százaléka, a sikeresen teljesített félévzárást követő félévekben pedig az előző félévhez képest mindig meghatároztlan összeggel több. Az adható juttatás felső határa a minimálbér 50 %-a.

A juttatást 29 % TB terheli a foglalkoztató oldaláról. A tanuló részéről, mivel társadalombiztosítási szempontból ellátottnak minősül, a bruttó juttatásából levonandó az egészség- (6%) és a nyugdíjbiztosítási járulék (9,5%) összesen 15,5 %-os összege. Más levonás tanulószerződéssel foglalkoztatott diák “ösztöndíját nem érinti”.

Meg kell jegezni, hogy az együttműködési megállapodással foglalkoztatott tanulók esetében nem kötelező az ösztöndíj fizetése, a többi tanulói juttatás viszont igen. Amennyiben együttműködési megállapodás alapján ösztöndíj fizetése történik, adózása, könyvelése jóval összetettebb, mint a tanulószerződés esetében. A fentiekben vázolt könyvelési, járulékfizetési eljárás csak a tanulószerződés esetére vonatkozik.

Emlékeztetőül felidézzük a tanulók részére biztosítandó többi juttatás jellemzőit is melyekről, a szakképzésről szóló törvény 4.§ (2) bekezdés a) pontja alapján a 4/2002.(II.26.) OM rendelet rendelkezik. A rendelet 3. §-a tanuló számára biztosítandó kedvezményes étkeztetést szabályozza, mely szerint a képző hozzájárulása nem lehet kevesebb a tanuló esetében sem, mint a dolgozói esetében.

A rendelet 4. §-a a tanuló számára biztosítandó útiköltség-térítést szabályozza. Lényege, hogy a tanuló számára akkor kell útiköltség-térítést fizetni, ha a gyakorlati képzés, ill. a vizsgáztatás nem egy helységben van a szakképző iskolával.

-Tisztálkodási eszközök

-Munkaruhát

-Orvosi alkalmassági vizsgálatot (foglalkozás egészségügyi orvosi szolgálatnál, üzemorvosnál, nem azonos az iskolaorvosi vizsgálattal)

-Felelősségbiztosítást