Öregségi nyugdíj

  2008.06.21. 21:49

 

Az öregségi nyugdíj olyan saját jogú nyugellátás, amely meghatározott életkor (öregségi nyugdíjkorhatár) elérését követően, meghatározott szolgálati idő megszerzése esetén jár.

 

Szolgálati időnek az az időszak tekinthető,

amely alatt az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő személy

aa) nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett volt, vagy

ab) megállapodás alapján nyugdíjjárulékot fizetett, vagy

amelyet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szolgálati időként határoz meg. 

 

 

Az öregségi teljes nyugdíjra azok a személyek jogosultak,

akik legalább 20 év szolgálati időt szereztek és a 62. életévüket betöltötték; vagy

legalább 10 év szolgálati időt szereztek és 1991. január 1-je előtt

ba) a nők esetében az 55.,

bb) a férfiak esetében a 60. életévüket betöltötték. 

 

Ezen kívül öregségi résznyugdíjra válhat jogosulttá az is, aki nem rendelkezik az előírt 20 évi szolgálati idővel, de

a nők esetében az 55., a férfiak esetében a 60. életévet 1991. január 1-je és 1993. június 30-a között töltötte be és eddig az időpontig legalább 10 évi szolgálati időt szerzett, vagy

a reá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt 2009. január 1-ig betölti és legalább 15 évi szolgálati idővel rendelkezik. 

 

Főszabály szerint az öregségi nyugdíjkorhatár egységesen, mind a férfiaknál, mind a nőknél a 62. életév. Ettől eltérően - a 62. életévnél korábban - szabályozták az 1947. január 1-je előtt született nők és az 1939. január 1-je előtt született férfiak nyugdíjkorhatárát.

 

Erre tekintettel a nők öregségi nyugdíjkorhatára, ha

1940. január 1-je előtt született akkor az 55.;

1940-ben született akkor az 56.;

1941-ben született akkor az 57.;

1942-ben született akkor az 57.;

1943-ban született akkor az 58.;

1944-ben született akkor az 59.;

1945ben született akkor a 60.;

1946-ban született akkor a 61.

betöltött életév. 

 

A férfiak öregségi nyugdíjkorhatára, ha

1938. január 1-je előtt született akkor a 60.;

1938-ban született akkor a 61.

betöltött életév. 

 

Az öregségi nyugdíjra való jogosultság szabályai 2008. december 31-ét követően változni fognak. A legfontosabb változás az, hogy ettől az időponttól kezdődően csak az lesz jogosult az öregségi nyugdíjra, aki legalább 20 évi szolgálati időt szerzett. 

 

 

Az öregségi nyugdíj iránti igény az igénylő lakóhelye szerint illetékes regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóságoknál és ezek kirendeltségeinél;

ha az elhunyt jogszerző korábban nyugellátásban részesült, akkor a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál

terjeszthető elő. 

 

A kérelmet csak írásban, az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon, az "Öregségi nyugdíjbejelentő lap"-on (ONYF. 3515/270/A) lehet előterjeszteni. Az igényléshez mellékelni kell a szolgálati időt igazoló okmányokat (például munkakönyvet, munkáltatói igazolást stb.), valamint az egyéb kedvezményre jogosító okiratokat (például gyermekek születési anyakönyvi kivonatát) is.

 

Az öregségi nyugdíj iránti igényt megelőzheti a szolgálati idő elismerése iránti kérelem. Ezt követően a nyugdíj megállapítás iránti igényt az "Igénybejelentés öregségi és rokkantsági nyugdíjhoz" elnevezésű igénybejelentő lapon (ONYF. 3515/272/A) kell előterjeszteni .

 

Akik az emberi szervezet fokozott igénybevételével járó vagy az egészségre különösen ártalmas munkát végeztek, az előírt öregségi nyugdíjkorhatárból korkedvezményre jogosultak . A korkedvezményre jogosító munkakörök és munkahelyek jegyzékét 2007. január 1. előtt a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet tartalmazta. Korkedvezményre jogosító munkakörnek minősült például a vájároké, a búvároké, vagy a sugárzó, radioaktív anyagokkal dolgozók munkaköre.

 

Az irányadó nyugdíjkorhatárhoz képest kétévi korkedvezmény illeti meg

azt a nőt, aki legalább 8 évet korkedvezményre jogosító munkakörben, valamint

azt a férfit, aki legalább 10 évet korkedvezményre jogosító munkakörben és

azt a személyt aki legalább 6 éven át 100 kPa-nál nagyobb nyomású légtérben dolgozott. 

 

Ezen kívül a korkedvezmény újabb egy-egy évvel növekszik,

a nők esetében minden további 4 év korkedvezményre jogosító munkakörben végzett;

a férfiak esetében minden további 5 év korkedvezményre jogosító munkakörben végzett; valamint

100 kPa-nál nagyobb nyomású légtérben végzett minden újabb 3 évi

munka esetén után. 

 

A korkedvezményre - 2010. december 31-éig - a 2006. december 31-én hatályos rendelkezések szerinti munkakörök (munkahelyek) jogosítanak. 2010. december 31-éig a 2006. december 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni az egyes munkakörökre (munkahelyekre) vonatkozó különös számítási szabályokra is. 

 

A 2011. január 1-jétől a korkedvezményre jogosító feltételek meghatározásáról külön törvény rendelkezik. 

 

 

Az előrehozott öregségi nyugdíjra azok jogosultak, akik már az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően megszerezték az előírt szolgálati időt.

Ez alapján 2008. január 1-jétől

a nők az öregségi nyugdíjkorhatár elérést megelőzően 5 évvel alacsonyabb életkorban, azaz az 57. életév betöltésétől is jogosulttá válhatnak a nyugdíjra feltéve, hogy legalább 38 év szolgálati időt szereztek, míg

a férfiak esetében az előrehozott öregségi nyugdíjra a nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően csak a 60. életév betöltését követően van lehetőség, további feltétel esetükben is a legalább 38 évnyi szolgálati idő.

A fentieken túl mind a nők, mind a férfiak akkor jogosultak az előrehozott öregségi nyugdíjra, ha

munkaviszony,

szövetkezeti tagsági viszony,

kiegészítő tevékenységet nem folytató egyéni vállalkozói jogállás, illetve

a havi minimálbér harminc százalékát (naptári napokra számítva annak harmincad részét) meghaladó járulékalapot képező jövedelmet eredményező díjazásért munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban (bedolgozói, megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban, segítő családtagként) történő személyes munkavégzés

folytán nem minősülnek biztosítottnak. 

 

 

Az előrehozott öregségi nyugdíj speciális esete a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj. Ez a nyugellátási forma 2008-ban abban az esetben állapítható meg, ha az előrehozott öregségi nyugdíj fönt ismertetett feltételei közül a szolgálati időre vonatkozó nem teljesül, de ebben az esetben is csak akkor, ha abból legfeljebb 5 év hiányzik. Ilyenkor, amennyiben a jogosult személy kéri, megállapítható részére a nyugellátás, de csak csökkentett összegben.

 

Például akinek a szükséges szolgálati idejéből (38 év) 5 év hiányzik, annyiszor 0,5 %-kal csökkentett nyugdíjra jogosult, ahányszor 30 nap hiányzik az öregségi nyugdíjra jogosító korhatár eléréséhez. 

 

Az előrehozott, illetve a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj feltételeinek megállapításakor a gyermeket szülő nők és a gyermeket saját háztartásukban legalább 10 évig nevelő személyek további kedvezményeket is igénybe vehetnek.

 

Ebben az esetben ugyanis a szolgálati időbe

gyermekenként egy év;

tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek esetén gyermekenként másfél év beszámítható.

 

Fontos tudni, hogy a gyermekenkénti egy év kedvezménye azonban legfeljebb három gyermek után vehető igénybe. 

 

Szintén hozzászámítható a szolgálati időhöz a rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíj folyósításának az ideje. 

 

 

Az öregségi nyugdíj összegét az elismert szolgálati idő és a figyelembe vehető havi átlagkereset alapján állapítják meg. A nyugdíj konkrét mértéke, azaz hogy a havi átlagkereset mekkora százaléka folyósítható nyugdíjként a szolgálati időtől függ.

 

Ha valaki nyugdíjkorhatár elérésekor 10 év szolgálati idővel rendelkezik részére a havi átlagkereset 33 %-a állapítható meg öregségi teljes nyugdíjként.

 

Az öregségi teljes nyugdíj mértéke

10-től 25 éves szolgálati időig évi 2 %-kal;

25-től 36 éves szolgálati időig évi 1 %-kal;

36 évnyi szolgálati időtől minden további év 1,5 %-kal;

 

a 2008. január 1-től megállapításra kerülő nyugdíjak esetében pedig 40 évnyi szolgálati időtől minden további évre 2-2 %-kal emelkedik. 

 

Az öregségi teljes nyugdíj összege azonban a fenti számítás alapján sem lehet kevesebb az évente megállapításra kerülő legkisebb összegnél, amely 2004-ben 23 200 forint, 2005-ben 24 700 forint, 2006-ban 25 800 forint, 2007-ben február 14-éig 26 830, február 15-étől 27 130 forint volt, 2008-ban pedig 28 500 forint havonta. 

 

Amennyiben a nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset még ezt az összeget sem éri el, úgy a nyugdíj összege megegyezik a havi átlagkereset összegével. 

 

Az öregségi résznyugdíj számítása esetén viszont nincs legkisebb összeg meghatározva, ezért ezt mindig a havi átlagkereset szolgálati időtől függő százalékában határozzák meg. 

 

Amennyiben valaki magánynyugdíj pénztári tag is volt és az egyéni számláján lévő összeget saját döntése alapján nem utalta át a Nyugdíjbiztosítási Alap részére, a részére folyósítható öregségi nyugdíj összege a fenti módon meghatározott összeg 75 %-a lesz. 

 

A folyósított nyugdíjak értékének megőrzése érdekében a nyugellátásokat minden év januárjában emelik

az emelés évére tervezett fogyasztói árnövekedés és

a tervezett országos nettó átlagkereset növekedésének figyelembe vételével. 

 

2012. december 31-ét követően a nyugdíj összegét továbbra is az elismert szolgálati idő és a figyelembe vehető havi bruttó átlagkereset alapján állapítják majd meg. Eltérés lesz azonban a kizárólag társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében fizetett nyugdíjjárulékok és az egyidejűleg a magánnyugdíj-pénztárba is történő befizetés esetén megállapításra kerülő összegek között. Az előbbi esetben 20 év szolgálati időre a havi bruttó átlagkereset 33 %-a jár majd öregségi nyugdíjként, s a szolgálati idő minden újabb éve után ez a mérték 1,65 %-kal fog növekedni.

 

Amennyiben valaki magánnyugdíj-pénztári tag is és az egyéni számláján lévő összeget nem utalta át a Nyugdíjbiztosítási Alap részére, úgy 20 év szolgálati idő után a nyugdíj mértéke a havi bruttó átlagkereset 24,40 %-a lesz. Ez a mérték a szolgálati idő évenkénti emelkedésével 1,22 %-kal emelkedik. 

 

Az 1 és 2 forintos érmék forgalomból történt kivonása folytán az öregségi nyugdíj összegének megállapítása, illetve módosítása során - ideértve a megállapítást követő emeléseket is - mind a módosítás alapját képező, mind a módosított összeget a legközelebbi 0-ra vagy 5-re végződő összegre felfelé kell kerekíteni, ha az nem 5 forintra vagy annak egész számú többszörösére végződik. 

 

 

A tizenharmadik havi nyugdíjra nem csak az öregségi nyugdíjban részesülő személyek jogosultak, hanem - a rehabilitációs járadékban és az ideiglenes özvegyi nyugdíjban részesülők kivételével - mindazok, akik egyéb társadalombiztosítási nyugellátásban (például rokkantsági nyugdíjban vagy szülői nyugdíjban) részesülnek. A jogosultság feltétele, hogy a személy a tárgyévet megelőző év legalább egy napján, valamint a folyósítás hónapjában nyugellátásban részesüljön. 

 

A tizenharmadik havi nyugdíj összegét a tárgyév november havi nyugellátás összegéhez viszonyítva állapítják meg.

 

Így a tizenharmadik havi nyugdíj

2004-ben a tárgyév novemberében járó nyugellátás összegének 50 %-a;

2005-ben a tárgyév novemberében járó nyugellátás összegének 75 %-a;

2006-tól a tárgyév novemberében járó nyugellátás összegének 100 %-a. 

 

A tizenharmadik havi nyugdíjat évente két részletben - legkésőbb májusban és novemberben - folyósítják. Az első részlet összege

2004-ben a tárgyhavi nyugellátás összegének 25 %-a;

2005-ben a tárgyhavi nyugellátás összegének 37,5 %-a;

2006-tól a tárgyhavi nyugellátás összegének 50 %-a.

 

A második részlet összege pedig megegyezik a tizenharmadik havi nyugdíj 2004-től évenként megállapított összegének és az első részlet összegének a különbözetével. 

 

A tizenharmadik havi nyugellátás megállapításánál a folyósítási hónapra járó nyugellátás összegének

az ideiglenes özvegyi nyugdíj,

a nem társadalombiztosítási ellátás,

az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedésekkel, valamint a semmissé nyilvánított elítéléssel összefüggésben járó emelés,

a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék,

az 1991. évi XII. törvény alapján megszüntetett nyugdíj-kiegészítés helyébe lépő pótlék nélküli összegét kell figyelembe venni.