Rokkantsági nyugdíjról

  2008.06.21. 22:01

 

A rokkantsági nyugdíj olyan nyugellátási forma, amelyre az öregségi nyugdíjkorhatárt el nem érő megrokkant személyek meghatározott szolgálati idő megszerzése után jogosultak. 

 

Kik jogosultak a rokkantsági nyugdíjra?

 

2008. január 1-jétől a rokkantság megállapítását már nem a munkaképesség-csökkenés, hanem az egészségkárosodás mértéke alapozza meg. Ennek megfelelően változtak a jogosultság feltételei is, így a 2008. január 1-jétől megállapított rokkantsági nyugdíjra az lehet jogosult, aki

rokkantnak minősül, és

az életkorára előírt szolgálati idővel rendelkezik, és

az egészségkárosodás folytán kereső tevékenységet nem folytat, vagy keresete, jövedelme legalább 30 %-kal alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresete, jövedelme havi átlagánál, és

sem táppénzben, sem baleseti táppénzben nem részesül. 

 

A rokkantság megállapítása

 

A rokkantságot és annak fokozatát az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet szakértői bizottságai véleményezik.

2008. január 1-jétől megállapításra kerülő rokkantsági nyugdíj szempontjából rokkantnak kell tekinteni életkortól függetlenül minden olyan személyt, akinek egészségkárosodása 79 százalékot meghaladó mértékű, vagy 50-79 százalékos mértékű, és ezzel összefüggésben az aktuális vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, de szakvélemény alapján rehabilitációja nem javasolt. 

Az egészségkárosodás az egész szervezetre vonatkoztatott, a szervezet felépítésében, funkcióiban betegség, sérülés vagy veleszületett rendellenesség következtében kialakult kedvezőtlen változás. 

a III. rokkantsági csoportba tartoznak azok a rokkant személyek, akik 50-79 százalékos mértékben egészségkárosodottak, és ezzel összefüggésben az aktuális vagy az egészségkárosodást megelőző munkakörben, illetve a képzettségnek megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmasak, de szakvélemény alapján rehabilitációjuk nem javasolt;

a II. rokkantsági csoportba tartoznak azok a rokkant személyek, akik egészségkárosodása 79 százalékot meghaladó mértékű, de mások gondozására nem szorulnak;

az I. rokkantsági csoportba tartoznak azok a rokkant személyek, akik egészségkárosodása a 79 százalékot meghaladja, és mások gondozására szorulnak. 

Mivel a rokkantsági csoportba sorolás fenti szabályai is a 2008. január 1-jétől megállapításra kerülő rokkantságra vonatkoznak, fontos megemlíteni azt az átmeneti szabályt, amely szerint a 2007. december 31-én rokkantsági nyugdíjasnak a 2008. évben esedékes soron következő felülvizsgálata keretében csak az egészségkárosodás mértékét kell vizsgálni. Ennek során, ha az egészségkárosodás mértéke a 79%-ot meghaladja - attól függően, hogy mások gondozására szorul-e -, az I., illetve II. csoportba, amennyiben az egészségkárosodás mértéke 50-79%-os, a III. csoportba sorolják. Kérelem esetén lehetőség van arra is, hogy a 2008-ban esedékes soron következő első felülvizsgálat keretében komplex minősítést végezzenek, ebben az esetben az érintett a minősítésben foglaltaknak megfelelő ellátásra lesz jogosult. 

A szolgálati idő kiszámításánál azokat az időszakokat lehet figyelembe venni, amelyek alatt a megrokkant személy nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett volt, vagy megállapodás alapján nyugdíjjárulékot fizetett, vagy amelyeket társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény (1997. évi LXXXI. tv.) alapján szolgálati időnek kell tekinteni. 

A rokkantsági nyugdíj megállapításához szükséges szolgálati idő:

22 éves korig 2 év;

22-24. életév között

korkedvezményre jogosító munkakörben 3 év,

egyéb munkakörben 4 év;

25-29. életév között

korkedvezményre jogosító munkakörben 4 év,

egyéb munkakörben 6 év;

30-34. életév között

korkedvezményre jogosító munkakörben 6 év,

egyéb munkakörben 8 év;

35-44. életév között

korkedvezményre jogosító munkakörben 8 év,

egyéb munkakörben 10 év;

45-54. életév között

korkedvezményre jogosító munkakörben 12 év,

egyéb munkakörben 15 év;

55. életév felett

korkedvezményre jogosító munkakörben 16 év,

egyéb munkakörben 20 év. 

 

A rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő számításakor mindig a megrokkanás időpontjában már betöltött életkort kell figyelembe venni. 

 

A korkedvezményre jogosító munkakörben dolgoznak mindazok, akik a szervezet fokozott igénybevételével járó, vagy az egészségre különösen ártalmas munkát végeznek. Így korkedvezményre jogosító munkakörnek minősül például a földalatti bányában dolgozó vájárok, az olvasztárok vagy az ionizáló berendezéssel dolgozó orvosok munkaköre.

 

Aki a megrokkanásakor a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt még nem érte el, akkor is jogosult lehet e nyugellátásra, ha az alacsonyabb korcsoporthoz előírt szolgálati idővel már rendelkezik és ezt követően a szolgálati idejében 30 napnál hosszabb megszakítás nem volt. 

A rokkantsági nyugdíjra való jogosultság további feltétele az, hogy a rokkant személy nem folytathat kereső tevékenységet, vagy ha folytat is, keresete, jövedelme legalább 30 %-kal alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresete, jövedelme havi átlagánál.

A jogosultság elbírálásakor kereső tevékenységnek tekintendő minden olyan munkavégzés, amelyért díjazás jár, továbbá kereső tevékenységet folytatónak kell tekinteni azt a személyt is, aki vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik, valamint aki gazdasági társaság tevékenységében személyes közreműködés vagy mellékszolgáltatás keretében történő munkavégzés útján vesz részt, illetve aki a társaság vezető tisztségviselője vagy a társasági szerződésben közreműködési/munkavégzési kötelezettsége/joga fel van tüntetve.

Az olyan munkavégzés, amelyért jogszabály alapján tiszteletdíj jár, akkor minősül kereső tevékenységnek, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát (2008-ban a 23 000 forintot) meghaladja.

A mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenység akkor minősül kereső tevékenységnek, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál figyelembe kell venni.

A közérdekű önkéntes tevékenység nem minősül keresőtevékenységnek. 

A kereset, jövedelem az a járulékalapot képező jövedelem, illetve az a járulékalap, amely után nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség áll fenn, ideértve azt az ekhoalapot is, amely után a magányszemély 15 százalékos ekhot fizet. 

A nyugellátás iránti igény az igénylő lakóhelyétől függően a regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóságoknál terjeszthető elő. 

A rokkantsági nyugdíjat kizárólag az erre a célra rendszeresített kitöltött és az igénylő által aláírt "Igénybejelentő lap öregségi nyugdíjhoz..." megnevezésű nyomtatvánnyal (ONYF 3515-270/A) lehet igényelni.

Az igény bejelentésével egyidejűleg mellékelni kell az elbíráláshoz szükséges adatokat és igazolásokat (például rokkantságot megállapító előzetes orvosi szakvéleményt, szolgálati idő igazolását) is. Ha a szolgálati idő elismerése iránt korábban kérelmet nyújtott be az igénylő, ezt követően az igényt az "Igénybejelentés öregségi és rokkantsági nyugdíjhoz" megnevezésű igénybejelentő lapon (ONYF 3515-272/A) kell előterjeszteni .

A rokkantsági nyugdíjra nem lehet jogosult az

aki öregségi - előrehozott öregségi - nyugdíjas;

aki baleseti rokkantsági nyugdíjas;

aki saját rokkantságát szándékosan idézte elő;

aki az öregségi nyugdíjkorhatárt elérte.

A rokkant személy utóbbi esetben viszont jogosulttá válik akkor,

ha az öregségi nyugdíjra korkedvezmény alapján vált jogosulttá, vagy

ha a rokkantsági nyugdíjat a jogosultság feléledése címén igényli. 

 

Rokkantsági résznyugdíjra azok a rokkant személyek jogosultak, akik nem rendelkeznek az előírt szolgálati idővel, de a rokkantsági nyugdíj egyéb feltételeinek megfelelnek. A rokkantsági résznyugdíj megállapításához elegendő

legalább 10 év szolgálati idő is, ha a megrokkant személy a 45. életévét betöltötte, vagy 1993. július 1-je előtt az 55. életévét már betöltötte;

legalább 15 év szolgálati idő is, ha a megrokkant személy 1993. június 30-a után az 55. életévét betölti (2008. január 1-jével az 55. életév 2009. január 1-jéig történő betöltésének előírása megszűnt). 

A rokkantsági nyugdíj mértéke

a megrokkanás időpontjában betöltött életkortól;

a megszerzett szolgálati idő tartamától; és a

a rokkantság fokától függ. 

A rokkantsági nyugdíj legkisebb összege minden évben, a januári nyugdíjemelés mértékének megfelelően emelkedik . Ennek megfelelően a 2008-ban megállapított rokkantsági nyugdíj legkisebb havi összege januárban:

a III. rokkantsági csoportban - a 2007. évi 27 130 helyett - 28 500 forint,

a II. rokkantsági csoportban - a 2007. évi 28 340 helyett - 29 800 forint,

az I. rokkantsági csoportban - a 2007. évi 29 370 helyett - 30 850 forint. 

 

A törvény a rokkantsági nyugdíj felső határát is megállapította: a rokkantsági nyugdíj nem lehet magasabb a havi átlagkeresetnél. 

Amennyiben a rokkant személy a magánnyugdíj pénztárba is fizetett tagdíjat és nem döntött úgy, hogy az ide befizetett összeget a Nyugdíjbiztosítási Alap részére utalják át, akkor a rokkantsági nyugdíjként járó összegnek csak a 75 %-át fogják részére megállapítani. 

Az 1 és 2 forintos érmék forgalomból történt kivonása folytán a rokkantsági nyugdíj összegének megállapítása, illetve módosítása során - ideértve a megállapítást követő emeléseket is - mind a módosítás alapját képező, mind a módosított összeget a legközelebbi 0-ra vagy 5-re végződő összegre felfelé kell kerekíteni, ha az nem 5 forintra vagy annak egész számú többszörösére végződik. 

A rokkantsági nyugdíjra való jogosultság megszűnik, ha a nyugdíjas orvosi szakvélemény szerint már nem rokkant.

50-79 százalékos mértékben egészségkárosodott rokkantként is megszűnik a jogosultság akkor, ha a - rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt el nem érő - nyugdíjas hat egymást követő hónapra vonatkozó személyi jövedelemadóval és a törvényben meghatározott járulékokkal csökkentett keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja a rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegének kilencven százalékát, illetve annak a megállapítást követően a rendszeres nyugdíjemelés(ek) mértékével növelt összegét, de legalább a mindenkori kötelező legkisebb munkabér (2008-ban 69 000 forint) összegét. 

A 2007. december 31-én rokkantsági nyugdíjban részesülőknél az ellátásnak ez utóbbi, a kereső tevékenység miatti megszüntetésére vonatkozó szabály 2008-ban még nem alkalmazható. Rájuk 2009. január 1. előtt tehát továbbra is irányadó, hogy a jogosultság akkor szűnik meg, ha a nyugdíjas

rendszeresen dolgozik, és

keresete négy hónap óta lényegesen nem kevesebb annál a keresetnél, amelyet a megrokkanás előtti munkakörében rokkantság nélkül elérhetne. 

Rendszeresen dolgozik az, aki a munkakörére megállapított teljes munkaidőnél nem rövidebb munkaidőben dolgozik. Amennyiben valaki ennél már a megrokkanását megelőzően is rövidebb munkaidőben dolgozott, akkor dolgozik rendszeresen, ha a munkaideje a megrokkanását követően nem csökken.

A keresetet abban az esetben lehet lényegesen kevesebbnek tekinteni, ha annak a személyi jövedelemadóval csökkentett összege legalább húsz százalékkal kevesebb a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset törvény szerint korrigált összegénél.

Ha a rokkantsági nyugdíj egyéb feltételei a megszüntetése után öt éven belül újra bekövetkeznek, a jogosultság a szolgálati időtől függetlenül feléled. Ilyenkor a jogosultnak a megszűnést követően bekövetkezett emelések és kiegészítések is járnak.

Aki az öregségi nyugdíjra jogosító életkort - ide nem értve a korkedvezményre jogosult személyre irányadó életkort - a jogosultság egyéb feltételeinek ismételt bekövetkezésekor még nem töltötte be, feléledés helyett kérheti rokkantsági nyugdíjra való jogosultságának új igényként történő elbírálását. 

Forrás: Magyarország.hu